Elfogták Boné Ferenc volt kolozsvári egyetemi oktatót csütörtök este Nagyváradon, a férfit barátnője, Molnár Beáta meggyilkolásával gyanúsítják. Az portál a Kolozs megyei rendőrség szóvivőjét idézte, aki megerősítette, hogy őrizetben a nagy sajtónyilvánosságot kapott gyilkosság gyanúsítottja. A férfi a nagyváradi vasútállomás közelében egy tehervagonban bujkált. A hétvégén eltűnt, majd szerdán holtan megtalált Molnár Beáta esete a nők elleni erőszakra irányította a figyelmet Romániában. A harmincéves kolozsvári nő óraadó tanár volt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári Filmművészet, fotóművészet és média szakán, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Iskola Alapítványának könyvkiadását és az egyik múltidéző projektjét irányította. Szombaton a 43 éves barátjával egynapos kirándulásra indult az Erdélyi szigethegységbe, ahonnan nem tért haza, és a barátjának is nyoma veszett. A nő holttestét – amelyen erőszakra utaló nyomokat találtak – szerda délután a Királyhágó térségében találta meg a rendőrség egy bozótosban.
Gondot okoz ugyanis az Ítélőtábla elhelyezése, ami eddigi értesüléseink szerint, alkalmas helyhiányában aligha sikerül. Az államtitkár hétfőn délelőtt dr. Somogyi Szilveszter polgármesterrel, aki szombaton érkezett haza a fővárosból, és dr. Gaál Endre kultúrtanácsnokkal végigjárta a köz-épületeket. " A Budán az oktatást ideiglenes folytató egyetem szegedi elhelyezéséről a Tisza-parti város polgármestere, Somogyi Szilveszter tárgyalásokat folytatott a fővárosban. "A kolozsvári egyetem ügyében az egyetem tanári kara kijelentette, hogy igényt tart a királyi ítélőtábla, a leszámoló-hivatal, az állami gimnázium és állami felsőkereskedelmi iskola épületére. Ha ezeket az épületeket megkapják, készséggel helyezik Szegedre ideiglenesen az egyetemet. A minisztériumnál ebben a kérdésben a legjobb indulatot tapasztaltam…" – adott helyzetjelentést a polgármester a "kolozsvári egyetem ügyében" tett lépésekről a regionális napilap 1920. április 21-i számában. Tehát – az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerén belüli DélmagyArchív repozitóriumban fellelhető, 1920 áprilisában megjelent, a regionális újságban közölt beszámolókból kiderül: a Kolozsvárról száműzött, Budán ideiglenesen működő egyetem vezetői szerint mely szegedi épületekben találhatna otthonra – 100 évvel ezelőtt.
A tömegoktatásra s benne a magyar diákok képzésére részfeladatként tekintett, sem kihívást, sem különösebb hasznot nem látott benne. Az általa vezetett BBTE nem is fordított túl sok figyelmet erre. A BKB fellépéséig semmiképpen sem nevezhetjük "magyarellenesnek" Margát (akinek nemzetközi karrierjéhez hozzájárult az is, hogy sokáig élvezte az RMDSZ és úgy általában "a magyarok" támogatását), csupán olyan egyetemi politikusnak, aki szisztematikusan sorvasztotta az alapképzést, és lobbizott a nemzetközileg is referenciaértékű elitképzés mellett. Az egyetemen - épp emiatt - az ellenérzések már régóta halmozódtak vele szemben. Elsőként maguk a román oktatók és diákok tiltakoztak a "kiéheztetés" meg a túlburjánzó egyetemi bürokrácia, a hiányzó infrastruktúra és kollégiumi ellátás, a kolozsvári egyetemi negyedek nyomora ellen. Ám Marga bebiztosította magát az egyetemi zendülés ellen. Bár deklaratívan támogatta a tudományos kutatás önállóságának megerősítését, a román oktatási minisztériummal egyetértésben sokat tett az egyetemi autonómia korlátozásáért.
A május 12-én tartott kolozsvári ünnepi esemény az egyetemalapítók emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődött, majd az egyetemalapító Báthory István mellszobra előtti tisztelgéssel és az emléktábla leleplezésével folytatódott. A Babeş-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét Daniel David rektor és Soós Anna rektor-helyettes képviselte. Jelen volt a Szegedi Tudományegyetem vezetése nevében Zakar Péter nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes, valamint Kató Béla református püspök. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek arra hívta fel a figyelmet, hogy a közös erőfeszítéssel megálmodott emléktábla szerepe az is, hogy tudatosítsa: nagy felelősség van mindenki vállán, a struktúrákat élettel és reménnyel kell megtölteni. A tisztelgés csak nosztalgiázás, ha ez nem történik meg. Az emléktábla ösztönzés kell hogy legyen arra, hogy egyetemes tartalommal, értékkel, élettel töltsük meg a mai intézményt. * Az emléktábla a Farkas utcai romkert kerítésén, a Református Kollégium épülete felőli sarkán látható.
* A vita akkor éleződött ki igazán, amikor a BKB a magyar EP-képviselőkhöz fordult elképzeléseivel. A kolozsvári ügy ekkor vált uniós vitává - látszólag. Valójában magyar belpolitikai presztízskérdés lett. A magyar képviselők egymást túllicitálva kezdtek el aggódni a romániai magyar felsőoktatás helyzete miatt, anélkül, hogy tájékozódtak volna. A helyzetet Dobolyi Alexandra 2006-os májusi kolozsvári útja árnyalta. A szocialista EP-képviselőnő megállapította: valóban vannak hiányosságok a BBTE-n elhelyezett magyar feliratok ügyében, de a magyar nyelvű oktatás kielégítő. Dobolyi látogatásáig a magyar EP-képviselők e történetnek csak a BKB által közvetített változatából dolgoztak, ekkor azonban egy sokkal differenciáltabb közelkép bontakozott ki az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Nemcsak a BKB képviselői jutottak szóhoz - akiket a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács patronált -, de a civil szervezet célkitűzéseit vitató magyar oktatók és rektorhelyettesek is.
Legális Online Casino, 2024