Egyre többet hallunk a leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozóról: a HPV víruscsaládról, a fertőzés megelőzési módjairól és lehetséges következményeiről. Sokkal kevesebb szó esik viszont arról, mit tegyünk, ha nálunk vagy gyermekünknél HPV-fertőzést diagnosztizáltak. Összegyűjtöttük gyakorlati tanácsainkat a HPV diagnózis átvételét követő időszakra. Lássuk a legfontosabb teendőket! A HPV víruscsaládba mintegy száz alfaj tartozik, amelyek sokféle betegséget okozhatnak a bőrön terjedő apró, alig kiemelkedő szemölcsöktől kezdve a különböző típusú daganatos megbetegedésekig. Ezek közül a legsúlyosabb a méhnyak rákos elváltozása, amely évente több száz nő halálát okozza Magyarországon. A HPV-fertőzés a becslések szerint akár minden 3. felnőttet érintheti, köztük - a közhiedelemmel ellentétben - nemcsak nőket, hanem férfiakat is. A HPV-fertőzés a férfiakra is legalább annyira veszélyes, hiszen a méhnyakrák mellett más daganatos megbetegedéseket, például fej-nyaki tumorokat is előidézhet. Honnan tudom, hogy HPV-fertőzésem van?
A fertőzöttségről többféleképpen szerezhetünk tudomást. Szerencsés esetben korai szakaszban, tünetmentesség mellett, egy rutin nőgyógyászati szűrés alkalmával derül ki. Kellemetlenebb, ha a panaszok jelentkezését követően, például nemi szerv körüli kinövések, szemölcsök miatti vizsgálat során állapítják meg. A legrosszabb verzió pedig az, ha daganatos elváltozással együtt szerepel a diagnózisban. Mit tegyek, ha HPV-fertőzéssel diagnosztizáltak? Van néhány dolog, amelyet mindhárom esetben meg kell tennünk! Beszéljük meg a teendőket szakorvossal! HPV-fertőzés esetén szakszerű ellátást kaphatunk a nemi úton terjedő betegségek centrumában (STD), a nemi beteg gondozókban, a nőgyógyászati, illetve az urológiai szakrendeléseken. A kezelést követően is ajánlott rendszeresen, félévente megjelenni az orvos által javasolt kontrollvizsgálatokon. Értesítsük korábbi és jelenlegi szexuális partnereinket! Bármilyen kellemetlen egy ilyen bejelentés, meg kell tenni! A HPV-fertőzés igen gyakran teljesen tünetmentes, így a vírushordozó nem is tud arról, hogy veszélyben van, és partnerét is veszélyezteti.
A humán papilloma vírus (HPV) egy olyan víruscsoport összefoglaló neve, amely a bőrön és a nyálkahártyán okozhat elváltozásokat (egyebek közt bőrdaganatokat, méhnyakrákot és egyéb genitális rákot). Eddig több mint 130 típusát azonosították. Az emberi daganatok több mint 6%-ának kialakulásáért ez a víruscsoport felelős. Ez az arány a méhnyakrákot tekintve közel 100%! Megkülönböztethetünk alacsony és magas rizikójú HPV-típusok at. Az alacsony rizikójú típusok szemölcsös elváltozásokat, kinövéseket ( kondilóma v. condyloma) okoznak a külső nemiszerven, a hüvelyben vagy a méhnyakon. A magas rizikójú HPV-k daganatos elváltozások (pl. méhnyakrák) kialakulásához vezethetnek. Az alacsony rizikójú HPV legjellemzőbb tünete a nemiszervek környékén kialakuló, rózsaszínű, puha szemölcs ( kondilóma). A magas rizikójú, daganatos betegségeket okozó típusok tünetei nem ilyen egyértelműek. Ezek a vírusok évekig képesek nyugalmi állapotban élni a sejtekben. Ha immunrendszerünk egészséges, képes megsemmisíteni a fertőzött sejteket, ellenkező esetben azonban a vírus DNS-e beépül egészséges sejtjeinkbe, amely beindíthatja a ráksejtté alakulás folyamatát.
Legális Online Casino, 2024